BETŰMÉRET

Időpont: 2013. szeptember 27-28.
Helyszín: SE EOK, Budapest, IX. ker. Tűzoltó u 37-41.
A rendezvény témája: Emberi kapcsolatok
Fővédnök: dr. Szél Ágoston rektor, Semmelweis Egyetem
A rendezvényen 297 alkotó 422 képet készített

A negyedik művészeti maraton 2013. szeptember 27-én pénteken, a Semmelweis Egyetem Elméleti Oktatási Központ aulájában a Kutatók Éjszakája programsorozat egyik nagyszabású rendezvényeként 12-kor veszi kezdetét, ahol egyszerre 60 alkotó dolgozhat a festőállványokon. A rendezvény megnyitóján 13:00 órakor köszöntőt mond: dr. Szél Ágoston rektor.

A 4. PsychArt24 művészeti maratont követően

Minden várakozást felülmúló sikert aratott a negyedik PsychArt24 művészeti maraton, ami szeptember 27-én délben indult és egészen másnap délig várta az amatőr és profi művészeket. A rendezvény 24 órájában eddig nem látott mennyiségű alkotás készült, az előzetes becsléseket túlszárnyalta az elfogyott festék mennyisége, és a tavalyi évekhez képest sokkal többen érkeztek a Magyarországon egyedülálló rendezvényre.

Idén negyedik alkalommal rendeztük meg a PsychArt24 művészeti maratont, melynek alapvető célja az, hogy a mentális és pszichiátriai betegséggel élő, art brut művészek önértékelését erősítse, és az ellenük irányuló diszkriminációt csökkentse az által, hogy minden előítélet nélkül alkothassanak egészséges művészekkel együtt.

Az elmúlt évekhez képest rekordot döntött a festőmaraton, akár az elkészült alkotások, akár a lelkes művészek számát nézzük. Dr. Simon Lajos, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának docense, a Moravcsik Alapítvány Kuratóriumának elnöke, a PsychArt24 főszervezője a számok és statisztikák mellett arra is nagyon büszke, hogy az esemény elérte célját: a közösen alkotó művészek megmutatták, hogy a művészet valóban összeköti az embereket.

„Egyértelmű sikernek könyvelhetjük el a 2013-as évet, hiszen az eddigi három rendezvényünkhöz képest jóval nagyobb érdeklődés kísérte a festőmaratont. Hogy egy kicsit a számokról beszéljünk: 297-en regisztráltak a rendezvény 24 órája alatt, ami 110 fővel több a tavalyi évhez képest. Idén összesen nagyjából 400 alkotás készült, és az előre megbecsült festékmennyiséget is felhasználták a művészek, vagyis nagyjából 25 kiló alapanyag fogyott. Három művész valóban 24 órán keresztül alkotott, de még hajnalban is volt legalább 8-10 lelkes ember, aki dolgozott. Három hullám volt, amikor több órán keresztül mind a 60 festőállványon folyt a munka. Hajnalban alkottak legkevesebben, de már fél 4-kor megérkeztek a korán kelő első művészek – mondta el dr. Simon Lajos. – „Ha nem a számokat, hanem a rendezvény célját nézzük, teljes mértékig elégedettek lehetünk, hiszen az egész rendezvény jó hangulatban telt, a résztvevő művészek közötti kapcsolat pedig példátlan volt. Sokat kommunikáltak egymással, kíváncsiak voltak egymás alkotásaira és teljesen egyenrangúként kezelték a másikat. Elmondhatom, hogy az idei rendezvény négy éves történelmünk eddigi csúcspontja” – tette hozzá dr. Simon Lajos.

A PsychArt24 megnyitóján a jelenlévőket dr. Rácz Károly egyetemi tanár köszöntötte, az esemény fővédnökének a Semmelweis Egyetem rektorának nevében, majd a rendezvényt Gaál József festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense nyitotta meg.

„A művészet lényege az, hogy alkotás közben az ember egy katarzis élményen menjen keresztül, amelyből aztán valami maradandót képes alkotni. Alkotás közben előjön belőlünk egy stressz. Egy pozitív stressz, aminek a hatására meg akarunk mutatni magunkból egy darabot. A PsychArt24 rendezvény 24 órája alatt ez a stressz fokozottabban jelen van, mert az embert ösztönzi, hogy látja a társait alkotni, ezzel ő maga is jobb akar lenni” – mondta a megnyitón Gaál József.

A művészetet mint terápiás eszközt régóta használják már a pszichiátriai és mentális problémákkal küzdő betegek gyógyításában, rehabilitációjában. A festőmaraton célja elsősorban a közös festés öröme, az értékteremtés képességének megélése és az egymás iránti elfogadás bemutatása volt. Az eseményen résztvevő hivatásos festőművészek és art brut alkotók bebizonyították, hogy a művészet nyelve közös.

„2006-ban találkoztam először a festéssel: az egyik barátnőm adott először ecsetet a kezembe, amikor elvitt magával egy festőcsoportba. Bár azóta is csak hobbiból festek, érzem, hogy hihetetlenül sokat segít, felszabadultságot és kötetlenséget érzek alkotás közben, azt, hogy senkinek sem kell megfelelnem. Általában nonfiguratív dolgokat festek le, mert a formáknál sokkal fontosabbak számomra a színek. Van, hogy az absztrakt formákból hozok ki egy tájképet vagy virágokat, de néha az emlékeimet örökítem meg” – mesélt a művészeti maraton egyik lelkes alkotója, Sajó Boglárka, aki leginkább a meleg színekkel szeret játszani. – „Tapasztalatból tudom, hogy a festés nagyon sokat segít: az élet igazi mélypontjain is át tud lendítani. Éppen ezért tartom nagyon jó kezdeményezésnek a PsychArt24 festőmaratont: egyrészt mindenki megtapasztalhatja a festés örömét, másrészt azok a falak, amelyeket az emberek egymás közé húznak, itt megszűnnek, hiszen itt mindenki egyenlő, csak az a lényeg, hogy fogd meg az ecsetet és alkoss valami maradandót.”

Az alkotók között akadt olyan is, aki már évtizedek óta a festés szerelmese, és bár az útja végül nem művészi pályára sodorta, az alkotás örökre az élete része marad. 

„17 éves voltam, amikor először úgy rajzoltam valamit, hogy jól esett az alkotás folyamata. Azonnal sikert arattam, ugyanis a művem a középiskolai táblán jelent meg: amikor a tanár belépett a terembe és értetlenül bámult a képre az egész osztály nevetett. Büszkeséggel töltött el, hogy azután minden szünetben megkértek, hogy rajzoljak újra a táblára. Húsz éves koromban döntöttem úgy, hogy komolyan foglalkozom a művészettel, már a főiskolát tervezgettem, de aztán az élet úgy hozta, hogy műszaki és közgazdasági pályán szereztem diplomát. Az alkotás azóta is az életem része, de csak a magam szórakoztatására, mert számomra a festészetben a legfontosabb a szabadság. Ha van kedvem, akkor leülök a vászon elé, ha nem, akkor akár fél évig nem nyúlok ecsethez. A PsychArt24 éppen ezért jó: egyrészt találkozom a régi ismerősökkel, akik mindig örömmel látnak, másrészt itt megszabadulhatok minden kötöttségtől, hiszen azt festek amit akarok, addig alkotok amíg jól esik – számomra ez az igazi szabadság” – árulta el Gaál Ottó, aki 10 éve nyugdíjas, így akad ideje az alkotásra.

Fotógaléria
Előkészületek
Elindult a 4. PsychArt24
4. PsychArt24 
Hajnali 2 óra  
Lassan ránk virrad  
4. PsychArt24-en készült alkotások