BETŰMÉRET

"Azt gondolom, egy kép címe akkor jó, ha „üzen”. Nem elvesz, hanem hozzáad az alkotáshoz, ugyanakkor nem korlátozza a néző szabadságát.
Miután nem tisztem egy művészettörténésznek művészettörténeti elemzést írni, inkább a saját gondolataimat igyekszem megfogalmazni.
Számomra az alkotás személyes folyamat eredménye, vagy nevezhetjük szenvedélynek is. Ez azt feltételezi, hogy vannak érzéseim, amit máshogy nem tudok kifejezni, felszínre hozni, csak képi eszközökkel. Ezért számomra a cím nagyon szabadon értelmezett része az alkotásnak.
Fontosnak tartom egy kép esetében a hagyományos ismérveket, értékeket, kritériumokat, ami egy festmény esetében feltételezi a komponálást, a színvilágot, rajzi, festői technikákat, stb, stb .
Ez nálam többnyire alárendelt szerepet játszik egy adott koncepció esetén, mégis ez határoz meg mindent. Akármilyen jó is egy cím, ha a kép nem állja meg a helyét, csak egy sikertelen kísérlet lesz az eredmény.
Ugyanakkor vannak alkotók, főleg az autodidakta vagy az art brut irányzat képviselői körében a rajzi esetlenség adja a mű báját, keresetlen őszinteségét. Ezek a munkák akár egy könyv illusztráció esetében is megállják a helyüket, vagy akár minden kommentár nélkül beszélnek és kifejeznek.
Azt gondolom , hogy egy művész habitusa, beállítottsága vagy akár pillanatnyi lelkiállapota, hangulata is nagymértékben befolyásolja a művet és annak címét is."

Török Orsi

Ajánlott felbontás: