2015

Bogdándy Szultán art brut képzőművész kiállítása
A kiállítást megnyitotta: dr. Simon Lajos
2015. november 27. – 2016. január 30.

Bogdándy Szultán, Munkácsy-díjas képzőművész, pályáját grafikusként kezdte, majd plasztikáival, dobozműveivel vált ismertté. Alkotásaival 1982 óta rendszeresen szerepel egyéni és csoportos kiállításokon. 1985-1989: rendes, majd tiszteletbeli tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületének; 1986: egyik alapítója a Dombóvári Művésztelepnek; 1992: MAMŰ Társaság; 1998: Magyar Grafikusok Szövetsége. 2006: Munkácsy-díj. Önmagát art brut alkotónak tekinti. Munkáit fából, fémből, alkatrészekből készíti, korábban szerves, romlandó anyagokat is felhasznált. Tárgy kollázsai, dobozplasztikái art brut alkotások. Bogdándy Szultán 2015-ben, Budapesten létrehozott és megnyitott egy múzeumot saját művei számára.

A művész eddig még be nem mutatott és ebben az évben alkotott műveit a Budapest Art Brut Galériában láthatta először a művészeti szakma és a nagyközönség.

Fotógaléria: megnyitófinisszazs

PsychArt24 művészeti maraton kiállítás
2015. október 30 – november 23.

A 6. alkalommal megrendezett PsychArt24 nyitott művészeti maratonon idén 335 résztvevő 493 alkotásából válogatott a Budapest Art Brut Galéria Művészeti Tanácsa, Beke László , Gaál József, Perenyei Monika és Kovács Emese. A kiválasztott festmények október 30. és november 23. között voltak láthatóak a Budapest Art Brut Galériában.

Fotógaléria

 

***

 

NYÍLT LAPPAL – Árvai Henrietta és Hornyik Anna kiállítása

A kiállítást megnyitotta: Kettinger Klára, Wechter Ákos és Gaál József.
2015. szeptember 15. – október 16.

 A kiállításon két art brut alkotó, két fiatal hölgy munkáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

ÁRVAI HENRIETTA a Budapest Art Brut Galéria alkotóközösségében  és a Ferenczy István Vizuális Műhelyben készíti képeit.

Freud azt mondja, hogy ha felnőtt valaki, és „elhagyta már a gyermekhez illő dolgokat”, ha évtizedeken át azon fáradozik lelkileg, hogy az élet valóságos voltát a kellő komolysággal megragadja, egy napon olyan lelkiállapotba kerülhet, ami a játék és a valóság közti ellentétet újra feloldja. Árvai Heni játékos, megfejthetetlen képzeletének kaleidoszkópján keresztül nézi a valóságot, portrékat, csendéletet, aktokat fest és rajzol. Képei elementáris erővel hatnak a nézőre, nem szabályos módon, ugyanakkor természetesen, manírok nélkül. „Mit üzennek, mi is a jelentésük ezeknek a munkáknak?” – ne tegyünk fel ilyen kérdéseket. Vajon a „jelentés” szükségszerűen több, mint puszta értelmezés, amit az értelemre éhes intellektus belemagyaráz? Az értelemre vonatkozó kérdéseknek semmi közük a művészethez. Árvai Heninek saját naprendszere van, aminek a bolygóit újra és újra neki tetsző rendbe sorolja. Helytelen volna azt hinni, hogy ezt a világot nem veszi komolyan. Megint csak Freudot idézve, ezúttal szó szerint: „A játék ellentéte nem a komolyság, hanem – a valóság.’    (Wechter Ákos)

HORNYIK ANNA a Nyírő Gyula Kórházban működő  Angyalház Projekt alkotóműhelyének tagja. A mini-műhely Dr. Kassai-Farkas Ákos jóvoltából jött létre,  melynek legfőbb mottója a „szabad alkotás”.  Célja az önkifejezés, atematikus módon folyik az alkotás heti két alkalommal.

“… Hornyik Anna szép és igényes alkotásai mélyről feltörő öntudatlan gesztusokból épülnek fel. Kézzel felvitt festékeinek színei olyan vibráló módon olvadnak egymásba, hogy a megnyugvást elhozó lelki kirobbanások hiteles lenyomatai maradnak. Az Ősrobbanás sorozat képein itt-ott utólagos intervencióval nyilakat és szíveket helyez el az absztrakt szövet felett, amelyek a kép olvasási dinamikáját, feszültségét és érzelmi telítettségét növelik… “

(drMÁRIÁS: Törékenyek. Élet és Irodalom/Tárlat , 2015. augusztus 28.)

 Fotóalbum – Képek a kiállítás megnyitójáról.

 

***

 

TRAUMA és TEST – Kivülről? belülről?

Lassan száz éve, hogy két lelkes elmeorvos, Epstein László és Selig Árpád gyűjteni kezdte az ápoltak műveit “diagnosztikai alapon”, illetve az “esztétikai élmény miatt”. A kezdetben inkább lelkes hobbinak tekinthető gyűjtögetés 1925-től fordult komolyabbra, amikor Seliget kinevezték a mai Nyírő Gyula Kórház helyén álló Angyalföldi Tébolyda igazgatójává, ő pedig – egy kollégája visszaemlékezése szerint – ” főként a művészi értéket tartotta szem előtt, miáltal önkéntelenül a hipermodern expresszionista irányzatokat képviselte az elmebetegek alkotásaival”. A Selig-gyűjtemény – már nemcsak afféle tárlatként – 1931-ben nyílt meg a közönség előtt még Angyalföldön, mivel Selig utódja, Zsakó István ennél sokoldalúbb gyűjtési koncepciót tartott szem előtt: nemcsak képzőművészeti alkotásokban gondolkodott, hanem “olyan elmeügyi archívum létrehozását határozta el, amely reprezentálja a pszichiátria minden ágát, és a pszichiátriával határos területeket”. A nagyszabású terv az Elmeügyi Múzeumban öltött testet, amit Zsakó – miután 1936-ban kinevezték a lipótmezei elmegyógyintézet igazgató főorvosának – átköltöztetett Budára. A múzeum a kezeltek munkái mellett az anatómiai szemléltető eszközöket, illetve az orvosi kutatások dokumentációs és fényképes anyagát gyűjtötte, Zsakóék azonban nemcsak az utókorra gondoltak: a nyilvános kiállítás célja épp az volt, hogy csökkenjenek a betegekkel szembeni előítéletek.

A gyűjtemény a második világháborúban majdnem teljesen elpusztult, amikor a front közeledtével a lipótmezei betegeket elköltöztették, a múzeum anyagából csak a könnyen mozdíthatókat (fotóalbumok, iratok), illetve a képzőművészeti alkotásokat vitték, az orvostörténeti, tárgyi emlékek szinte teljes egészében odalettek. De az értékesebb vagy annak tűnő képek nagy részének is nyoma veszett, például Nemes-Lampérth József négy képe közül csak egy maradt.

A képzőművészeti tárgyú gyűjtést csak az ötvenes évek végén indították újra, Zsakó koncepcióját (tárgyak, dokumentáció, fényképek) azonban nem folytatták. Az OPNI felszámolása idején a múzeumi gyűjtemény elhelyezéséért több intézmény is jelentkezett, végül a Magyar Tudományos Akadémia fennhatósága alá került, az új neve MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény lett.

A gyűjtemény gerince az 1200 művet számláló grafikai és festészeti anyag. Az OPNI felszámolásakor ezeket egyfajta “leletmentéssel” sikerült egyben tartani és elhozni az intézetből. A korábbi múzeumi kartonrendszerre támaszkodva nagy részét feldolgozták.

A legfontosabb cél ma is ugyanaz, és sajnos ugyanúgy aktuális, mint nyolcvan évvel ezelőtt: oldani a pszichiátriai betegekkel kapcsolatos előítéleteket.

Forrás: http://m.magyarnarancs.hu (Fülöp Zsófia)

Fotógaléria

 

***

 

Fotógaléria

 

***

 

Vannak, akik számára a kifejezési stílus együtt jár a létükkel, nem keresik, nem küzdenek érte, nem fejlesztik. Talán nem kell a tökéletességet hajszolni, vagy megtagadni, viszont az könnyen elképzelhető, hogy a sorsszerű adottság felfokozza a belső élet ellentmondásait. Minden nézőpont kérdése, viszont senki sem mondhatja, hogy Zuzi egyáltalán képes lehet a középszerű megformálás jelentéktelenségére. Önmagában különleges. Szokatlan szépséget képes létrehozni, s ami számunkra különös, az Zuzi számára mintha természetes kifejezési mód, a lényéből fakadó egyetlen választási lehetőség lenne.

Hozzáteszem: úgy, hogy talán nem is küzd a megjelenítés nehézségével, mert talán másfajta nehézségek foglalkoztatják. Nem racionális, nem keresi a pragmatikus, következésképpen a legpontosabb, legtudatosabb kifejezési nyelvet. Mert a cél nem pragmatikus, nem a megismerés racionalizálható útján indult el. Az érzéki világban a racionális elem csak fékező nehezék, ezért veszélyes ez az út, mert a korlátok nélküli világot akarja. Nem teremt – mert a művész teremtő mítoszának vége. A teremtés folyamatából táplálkozik úgy, hogy a különösből és a rejtettből hoz fel valamit, ami még nincs a racionális tudatban, még nem teljesen legitim. A világ továbbra is megfejthetetlen, mert számos olyan dolog létezik, aminek a belsejébe kell hatolni. Ebben van valami civilizálatlan, mert új nevet, új formát kell adni a dolgoknak. Míg a civilizált ember a jól bevált dolgokat használja, Zuzi, mint egy gyermek, újra nevet adna a dolgoknak, másképp formálná– szertelenséggel, nyersen, de ártatlanul. (Gaál József)

Fotóalbum       Tárletvezetés

 

***

 

HOLD VOLT, HOLD NEM VOLT…

  1. március 20. – április 18.

JÓZSA ÉVA
2010-ben végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem grafikus, illusztrátor szakán.
“Fiatalkorom óta gyűjtök tradicionális, spirituális motívumokat, figyelem a vallások képi megfogalmazásait, kifejezéseit. Másrészről rengeteg gyakorlaton is túl vagyok, rajzoltam csendéleteket, portrékat, aktokat, készítettem illusztrációkat, grafikákat, megfestettem az elképzeléseimet. Kipróbáltam különböző technikákat és kísérleteztem különféle anyagokkal.”
„…a luna, a hold, valójában a lelket jelenti számomra, a psychét. Nem a modern idők pszichoanalízisének a psychéjére gondolok, hanem a görögök nous, psyche, soma meghatározására. Azért választottam ezt a nevet, mert a hold szoros összefüggésben van a művészettel is…”

TÖRÖK ORSI
2000-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán.
“A belső valóságot nem akarom alárendelni a külső valóságnak, ezért nem azt festem, amit látok, hanem azt, amit érzek. Az ideális számomra az, ha ez a kettő találkozik, és akkor képeim talán túlmutatnak önmagukon.”
“Amióta megszülettem, úton vagyok, és ezen az úton kísértek el kedves kutyáim.  Itt a fizikai világban és hitem szerint, amit képeim is bizonyítanak, hiába nem látom őket, valahol vannak és várnak rám. Olyan hűséggel, ahogy itt a földön is tették. “

Fotógaléria

 

***

 

Az art brut hazai mesterei

  1. január 19. – március 14.

A kiállításon az elmúlt évek 50 legjelentősebb, hazai art brut alkotójának 85 művét ismerhetik meg a látogatók. A kiállítást Gaál József festőművész nyitja meg. A tárlaton bemutatott alkotások kiválasztásánál a művészeti szempontok voltak az elsődlegesek. Ugyanakkor törekedtünk arra, hogy minél több art brut művész alkotását mutathassuk be, ezzel reprezentálva a hazai art brut széles spektrumát.

A kiállítás része a Moravcsik Alapítvány és a Magyar Pszichiátriai Társaság “Anti-stigma” programjának.

fotóalbumra kattintva megnézheti az összes képet, amiket az “Art brut hazai mesterei” című kiállításra beküldtek az alkotók. Ezek küzül kerültek kiválasztára a tárlaton látható alkotások.

 

***

 

National masters of art brut

At the exhibition organized by the MORAVCSIK Foundation and the Budapest Art Brut Gallery that opens on 19th January 2015 at 16 o’clock, visitors can see 80 art pieces by past years’ 45 most important art brut artists. The exhibition is opened by József Gaál painter. The art pieces shown at the exhibition were chosen in respect to their artistic aspect. We also aim to show art works of as many art brut artists as possible to represent the wide spectrum of our national art brut. The exhibition is part of MORAVCSIK Foundation and Hungarian Psychiatric Association’s “Anti-stigma” programme.

Photogallery

***

Bemutatkozik a BAB Galéria

Kamara kiállítás a PsychArt24 és a Budapest Art Brut Galéria alkotóközösségének munkáiból a Magyar Pszichiátriai Társaság XIX. Vándorgyűlésén
Időpont: 2015. január 28-31.
Helyszín: SZTE Kongresszusi Központ (Szeged, Ady tér)